Kiberbűnözés és céges pénzügyi visszaélések: Megelőzés kontra kárenyhítés
Az MNB legfrissebb statisztikája szerint a magyar vállalatokat 2024-ben mintegy 10 milliárd forint kár érte internetes csalások révén, amely összegnek mindössze 2%-át térítették meg a bankok. Ez a riasztó arány rávilágít arra, hogy a jelenlegi biztonsági intézkedések és a banki kockázatkezelési mechanizmusok nem elegendőek a vállalati ügyfelek hatékony védelmére. A lakossági szektorhoz képest, ahol a pénzmozgások jobban előrejelezhetők, a cégeknél sokkal nehezebb automatizált szűrőrendszerekkel kiszűrni a gyanús tranzakciókat.
Míg a lakosság esetében az átutalások többsége ismétlődő, kis összegű és jellemzően közüzemi vagy megszokott szolgáltatókhoz köthető, addig a cégek napi szinten bonyolítanak akár több tízmillió forintos átutalásokat új vagy ritkán használt számlákra is. Ráadásul a vállalati tranzakciók gyakran csomagban kerülnek feldolgozásra – akár száz kifizetés is történhet egyszerre –, ami tovább nehezíti a valós idejű anomália-észlelést.
Bár a banki AML (pénzmosás elleni) és fraud (csalásmegelőző) rendszerek technikailag képesek gyorsan riasztani egy gyanús eseményre, a riasztások feldolgozása és a tényleges beavatkozás gyakran lemaradásban van. Ez a késlekedés kritikus: egyetlen óra alatt egy 15 millió forintos összeg akár 3-4 körön is megfordulhat, mielőtt elérhetetlenné válik. Ezen a ponton a pénz már jellemzően külföldi számlákra, nehezen visszafejthető tranzakciós láncokon át távozik.
Ezért a cégek számára a leginkább kifizetődő stratégia a megelőzés: a pénzügyi területen dolgozók rendszeres, célzott oktatása, az adathalászat és social engineering technikák felismerésére való képzés, valamint a belső kontrollrendszerek megerősítése. Az informatikai védelem – bármennyire is fejlett – nem képes kivédeni az emberi hibából, hiszékenységből vagy szándékos károkozásból eredő veszteségeket.
A vállalati kultúrának része kell, hogy legyen a visszaélés-megelőzés érzékenyítése. A döntéshozóknak tudatosítaniuk kell, hogy a reakció helyett a proaktív védelem az egyetlen út: a digitális pénzmozgások világában nincs idő „futni a pénz után”.
